Dalriada - Táltosének

Tudó, büszke, ékes, szabad,
Napot éri, ha felzeng szavad.
Énekedben Tavasz sarjad,
Fénylátóként minden sarjad,

Éli majd, várja, mi jő,
Hó alól Nap virágja nő.
Áldást oszt arca a fénynek,
Dala örömnek, és reménynek.

Sötétből világra zendül,
(Sírok nyílnak. Íjhúr pendül)
Elnyomottak igazsága,
Eleink harca nem vész kárba:

Csillagúton, lobogók között,
Fényes Napunk arca előtt,
Eljő ismét az égi sereg,
Igazakat a tűzbe vezet!

Könny a könnyel, vér a vérrel,
Eső széllel, jégveréssel.
Kalász földdel, föld a röggel,
Nap sötéttel, hold az éjjel.
Folyó tóval, patak kúttal,
Hegy a völggyel, vadon úttal.
Vitéz félőt, holt az élőt:
Hívja, várja. Tartsa, áldja!