Máté Péter - Ha véget ér a nyár

Sose bízz az álmaidban,
Sose hidd, hogy végtelen az út!
Örülj minden boldog percnek,
Elég ha a perc rá a tanúd.

Tied a tegnap, de mi lesz holnap,
Az eget kérdezd, mi vár még reád!
Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit tettél, soha meg ne bánd.

Ne akarj a Napba nézni,
Ne akarj, mert elvakít a fény.
Barátkozz a gyertyalánggal,
Így maradsz majd tiszta és szerény.

Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit megtettél,
Soha meg ne bánd,
Soha többé meg ne bánd!

Refr.:
Elnyíló virág, valahol oly egy a sorsunk
Elmúló világ, valahol magunkban hordunk,
Haldokló mező, minden más, ha véget ér a nyár...

Ne akarj te messze menni,
Ne akarj te mindig új hazát.
Ne keresd a halhatatlant,
Köszönd meg és becsüld meg a mát!

Rohan az élet, és úgy kell élned,
Hogy amit megtettél,
Soha meg ne bánd,
Soha többé meg ne bánd!

Refr.