Naray Erika - Azt súgta a szél

Azt súgta a szél, hogy elmentél.
Azt súgta a szél, hogy elmentél.

Oly messze, távol élek tőled.
Elválaszt víz és fold, sok határ

Magányos éjszakákon mégis látlak,
Mert gondolatom hazajár.

Azt súgta a szél, hogy elmentél.
Azt súgta a szél, hogy elmentél.

Múlt éjjel szólt hozzám egy hang:
Szerelmed elhagyott rég, másra vár.

Nem hittem el, de sajnos az úton
Beszélt hozzám a szél, ki arra járt.

Azt súgta a szél, hogy elmentél.
Azt súgta a szél, hogy elmentél.

Egy hazug álomban éltem eddig én,
Mert tévesztett a rózsaszín ágy.
A szelíd álarc mögött az igazi az
A hamis csalfa lány.

Megtört a varázs, és a könnyem hull,
De a józan mindig remél.
Keserű könnyem és a rút felhőt
Majd elfújja a szél.

Azt súgta a szél, hogy elmentél.
Azt súgta a szél, hogy elmentél.
Azt súgta a szél, hogy elmentél.
Azt súgta a szél, hogy elmentél...