Freddie - Ez a vihar

Mikor már azt hittük,
hogy felkel a Nap
S plédünk az apró szemcsés
homokhoz ragadt
Fölötte meg kuncogtak
a csókra hívó szavak
Mikor már azt hittük,
egy felhő fölénk haladt

Hát csavard ki a könnyeid
most esőcseppekben
De minél jobban zokogsz,
mi annál erősebben
Úgy kapaszkodunk egymásba,
hogy a láncok lehullanak
Már gyorsan lepereg rólunk,
mikor mások mást mondanak

Ez a vihar már egyszer elvonult
Ne kívánd, ne akard ugyanúgy
Ha egyszer megfakult
Ez a vihar már régen nem a miénk
Kiderül, ahogy tisztul az ég
Ez már csak a tiéd
Gyere, vidd el a viharod messze
Ez már csak a tiéd

Csak egy pillantás
néhány év az élet játszóterén
Ahol felnőttünk minden perc nehéz,
hogy féljünk bármiért
Viszem a múltam az ami voltam
Lehet, hogy később már kevés,
de tudod ott vár
Az ami voltál, mert
mélyen bennem él az a kép

Ez a vihar már egyszer elvonult
Ne kívánd, ne akard ugyanúgy
Ha egyszer megfakult
Ez a vihar már régen nem a miénk
Kiderül, ahogy tisztul az ég
Ez már csak a tiéd
Gyere, vidd el a viharod messze
Ez már csak a tiéd
Gyere, vidd el a viharod messze
Ez már nem a miénk

Azt hittük, hogy felkel a Nap
Mikor már azt hittük
Egy felhő fölénk haladt